Véleményem – Bleeding Bride: A téboly kertje

Sikolya szólított, a lelke csalogatott ide. A múltadnak ma vége.

Szeretnék halott lenni. A kertedben saját véremmel festeni. Elegem van.
Az önsanyargatás sosem lesz megoldás. Menned kellene, míg megteheted.
Kihez beszélsz leveledben, hová tűnsz, mikor feljön a nap? Istenem, nem teheted ezt velem, fedd fel magad!
Miért kell mindent megnehezítened, mi oly könnyű lehetne?
Ki kell zárnom mindent a lelkemből, de a soraid nélkül már nem vagyok önmagam.
Kértem, hogy menekülj, helyette visszavágytál a pokol ölelésébe.
Nem kereshetem tovább holmi mesékben a megoldást. Ebből már nem kaphatok választ.
Nem sejtetted, hogy bár mögötted lépkedtem, mindig előtted jártam.

A homokszemek pörögnek. Indulnod kell, mert lassan késő lesz…

Egy sorozatgyilkos tevékenykedik a városban, aki brutálisan végez az áldozataival, a rendőrség meg mindenáron szeretné elkapni a tettest.
Egy bulvárlap sikert remélve publikál fura írásokat Sötétség Lovagja néven. Nem tudni ki írja őket és miért. Egy rejtély övezi a személyét, de nők ezrei imádattal isszák a sorait. Aztán hamar jön a felismerés, a romantikus vallomás egyben a gyilkosságok leírása gyönyörűen, líraian megfogalmazva, sok nő lelkébe tiporva. Ez vajon csak a véletlen műve, vagy a Sötétség Lovagja egy beteg elme?

Amit hiányoltam:

• nem tudtam meg, hogy a gyilkos, hogyan végez az áldozataival. Miért nem látott, hallott soha senki semmit.
• Szerettem volna még jobban a gyilkos lelkébe látni, még jobban megtudni miért látja így a világot, mert ennyiből nem igazán értettem meg a motivációit.
• Szerettem volna részletesebb nyomozást, bűntény feltárást, mert ez így nem volt krimi.

Zavart, hogy

• én már a könyv elején rájöttem ki a SL. Sokkal izgalmasabb lett volna, ha én is csak a könyv végén jövök rá, mint sokan mások.
• a zsaruk jellemtelen voltak, nem tudtam meg a nevüket sem, azt sem, hogy néznek ki.

Ami tetszett:

• Az, hogy a könyvben egy komoly, elgondolkodtató üzenet van elrejtve, amit az olvasó csak akkor fog megérteni, amikor elolvasta az utolsó oldalt is. A döntéseiknek súlya van, mert egy hiba és könnyen hozhatunk rossz döntést, ami az egész életünkre nagy hatással lesz a továbbiakban. Mindig figyelnünk kell a másikra és sosem szabad külsőségek alapján ítélkezni.

Karakterek

Kedvenc szereplőm azért nem lett, mert nem igazán ismertem meg őket. Mindenkinek van egy rá jellemző tulajdonsága, de nekem ennyi még kevés, hogy szeressem őket. Ahhoz, hogy megszeressem egyéniségnek kell lenniük, valamelyik tettükkel le kell venniük a lábamról, és fontos, hogy legyen jó és rossz tulajdonságuk, érdekes háttértörténetük.

Krisztián 3 éve az ország első számú bulvárlapjának a főszerkesztője, annak a szennylapnak, aki publikálja SL írásait. Megkeseredett, magányos, nőfaló, nikotinfüggő.

Ancsa Krisztián személyi titkárnője, az ötvenes évei végén jár, kotnyeles és tudálékos.

Emma kék hajú és a múltja elől menekül.

Lorand a buggyant művész, imádott macskájával él együtt.

Dávid a korrupt üzletember, egy erőszakos köcsög, aki mindig mást hibáztat, sosem saját magát.

A nyomozó, akinek a neve nem derült ki és jelleme sem volt.

Kb. ennyit tudnék írni a szereplőkről ennyi maradt meg bennem róluk.

Ha nagyon mondanom kéne egy szereplőt, akit tényleg szerettem, az a fekete macska volt. Gyengém az okos macskák.

Érzelmek

Szerettem a macskás jeleneteket. Egy hálás, intelligens macska, aki tényleg őszintén tudott szeretni ebben a könyvben.

Emmát  nem tudtam megérteni. Felfoghatatlan nekem, hogy képes vonzódni egy olyan férfihoz, aki egyszer már megalázta, megütötte. Én egyből megundorodtam volna tőle.

Hiányérzetem volt Krisztiánnal kapcsolatban is. Jobban kilehetett volna dolgozni, hogy mikor és miért lett számára ennyire fontos Emma.

Befejezés

Csalódott vagyok, teljesen más befejezésre számítottam. A gyilkos ráadásul olyat tett, ami számomra a legfélelmetesebb dolog az életben, emiatt a kedvem is rossz lett, mindig rossz hangulatba kerülök, ha ilyesmit látok, olvasok.

De legalább a befejezés nem volt átlagos és epilógust is kaptam. Ez sok könyv és sorozat végéről leszokott maradni, még a legjobbak végéről is néha.

Kiknek ajánlom?

Akik szeretik a beteg történeteket, mint amilyen a Szolgálólány meséi is és szeretnek mindent elolvasni, ami magyar.

Értékelés

Könyv és én: 10/1
Történet: 10/3
Karakterek: 10/2
Érzelmek: 10/4
Befejezés: 10/3
Fogalmazás: jó

10/3